Hírek

Follicullus (tüsző)

Az emlősök nagy részében a szaporodás összefügg az évszakokkal, akkor következik be, amikor az utódok születésének optimálisak a feltételei.

Az evolúció során a főemlősökben és az emberben a szaporodás függetlenné vált az évszakoktól.
Ezzel együtt megjelent a petefészek ciklusos működését tükröző méhnyálkahártya ciklus a menstruációs ciklus.

A női ciklusok működését az emberben bonyolult neuro-hormonális rendszer szabályozza.

A cortex-hypothalamus-hypohysis-ovarium bonyolult neurohormonális szabályozó rendszere pozitív és negatív visszacsatolások, valamint auto-és paracrin hatások révén virágzóvá teszi azáltal, hogy havi ciklusonként gondoskodik a megtermékenyíthető petesejtről, a méhnyálkahártya átalakulásáról, a szaporodás (fajfenntartás) lehetőségéről.

A teljes csírasejtkészlet a magzati korban alakul ki, születés után új csírasejtek nem képződnek. A csírasejtkészlet a menopausáig elfogy, ezért a fogamzóképes kor csak a pubertástól a menopausáig tart.

A női szervezet a megtermékenyítést követően befogadja az ébrényt és annak fejlődéséről 266 napon keresztül gondoskodik, sőt a megszületett utód életének első szakaszában secretumával táplálja azt.

Folliculogenezis

A petefészek szövettanilag kb. a terhesség 70. napjától ismerhető fel, és ekkor három sejtféleség alkotja:

  • a coeloma hámsejtjei – granulosa sejtek
  • mesenchymalis sejtek – stroma
  • endodermalis sejtek – primitív csírasejtek

A terhesség 8. hetében a petefészekben kb. 600.000 primitív (praemeioticus) csírasejt (oogonium) van, számuk a 20. héten éri el a maximumot, a 40 milliót. A 20. héttől kezdve a follicularis atresia miatt a csírasejtek száma csökken, a születés időpontjára már csak 3 millió a számuk, és a nemi érés idejére, a menarche időpontjára kb. 400.000 marad meg belőlük.

A 400.000 csírasejtből a fogamzóképes kor átlagosan 38 éve alatt (12-től 50 éves korig) 400-480 csírasejt érik megtermékenyíthető petévé, a többi az atresia áldozata lesz.

A primaer oocyták és a primordialis tüszők kialakulása leánymagzatokban a terhesség második trimeszterében elkezdődik, de a primaer oocyták a pubertásig nyugalomban vannak.

A pubertással indul meg a „besorozás” folyamata.

A primordialis tüsző 20 μm átmérőjű oocytából és a körülötte egyetlen sorban elrendezett granulosa sejtekből áll, majd kialakítják maguk körül a zona pellucidát, amely elválasztja az oocytát a granulosa sejtektől, ezzel kialakul a primaer tüsző átmérője, ami kisebb, mint 60 μm.

A secundaer tüsző kisebb, mint 120 μm, granulosa sejtek további proliferációjából és az oocyta további növekedéséből származik.

A tertiaer tüsző úgy jön létre, hogy a tüsző belsejében a granulosa sejtek között folyadékkal telt tér alakul ki: ez az a centrum, mely tovább növekedve alakítja ki az érett Graaf -féle tüszőt, amelyben a granulosa sejtekkel körülvett oocyta excentrikusan, a cumulus oophorusban helyezkedik el.

A primaer tüsző átlagosan 85 nap alatt alakul át Graaf -féle tüszővé, vagyis az aktuális antralis tüsző 3 ciklussal korábban indul fejlődésnek (érésnek).

Ez a magyarázata annak, hogy az ovulatio inductios kezelés után néha nem a kezelt,
hanem az azt követő (1-3) kezeletlen ciklus valamelyikében következik be a terhesség.

Az ovulatiot követően a granulosa és theca sejtek proliferációja zajlik 3 napon belül, gyors ütemben capillarisok nőnek – kialakul a corpus haemorrhagicum. Majd a bevérzett területet luteinizált granulosa és theca sejtek foglalják el - corpus luteum alakul ki.

Ha a kiszabadult petesejt megtermékenyül a corpus luteum graviditatis hetekig fennmarad. Amennyiben megtermékenyülés nem következik be, a localis prosztaglandin F2α hatására luteolysis miatt a sárgatest helyén tömör kötőszövet, a corpus albicans alakul ki. A luteolysis az ovulatiot követő 8. napon lesz morfológiailag nyilvánvaló.