Áttörés előtt a pécsi lombikprogram

Egy évvel ezelőtt már beszámoltunk arról a projektről, amely a mesterséges megtermékenyítés sikerességét növeli úgy, hogy kiszűri a nem életképes embriókat. Kimutattak ugyanis egy olyan fehérjét, amelynek a megléte biztosan azt eredményezi, hogy nem fog megszületni a gyermek. Dr. Bódis József ötletgazda és vezető kutató akkor elmondta: egyelőre az elmélet szintjén állnak, a gyakorlati megvalósításra még várni kell, ám az eredmény már önmagában is világraszóló, olyan, amire sokan felkapják majd a fejüket.

A tavalyi cikkünkben azt írtuk: még nem tudni, hogy a fehérje magas arányát kimutató technikai háttér mikor áll majd készen. Nos, azóta eltelt egy év, s most már valóban küszöbön az áttörés.

– A projekt 2012-ben indult, s elvileg kétéves volt – mondta el a Dunántúli Naplónak Vermes István professzor, a program szakmai vezetője. – Azért fontos az „elvileg” szó, mert azóta is ezzel foglalkozunk, egészen konkrétan a Pécsi Tudományegyetem négy intézete, azaz valóban multidiszciplináris a kutatás. A munka második fázisa jelenleg is zajlik azzal a céllal, hogy külföldi vagy hazai ipari partnereket találjunk az eredmények klinikai hasznosítására. Aminek meg is van az eredménye: komoly tárgyalásokat folytatunk egy magyar céggel, amely lát fantáziát a fejlesztésben, a technikai háttér kialakításában. Ez több okból is hasznos lenne. Egyrészt nyilván a mesterséges megtermékenyítés hatékonyságát nagy mértékben növelné, s így boldoggá tudna tenni sok-sok családot, ha a fehérjekimutatást gyorsan és nagy mennyiségben el tudnánk végezni, másrészt Pécsre települne egy komoly, nagy vállalat, s ezzel a város ipara is új lendületet kapna.

Pécsett született az első magyar lombikbébi

Pécs a lombikprogramban mindig is úttörő volt: 1988. augusztus 24-én, a Pécsi Orvostudományi Egyetem klinikáján született meg az első magyar lombikbébi. Két évvel korábban kezdődött meg a mesterségesen létrehozott terhesség kísérleti program. Másfél éven át folytak az állatkísérletek, aminek során óriási gyakorlatra tett szert a dr. Csaba Imre professzor vezette munkacsoport, amely 1987 decemberében hazánkban elsőként hajtott végre sikeres beavatkozást egy tíz év óta meddő házasságban élt fiatalasszonynál.

Több mint 150 ezer lehetnek a meddő párok

Magyarországon ma a felmérések szerint a meddő párok száma 150–180 ezer közé tehető. Meddőségnek azt nevezzük, ha az egy éven át tartó, védekezés nélküli aktív nemi élet mellett sem jön létre terhesség. Amennyiben természetes úton nem jön létre a terhesség, a petesejt megtermékenyítése és visszaültetése laboratóriumi körülmények között is lehetséges. Ha kizárták a meddőség minden lehetséges okát, és kezelték az alapvető problémákat, elsőként mesterséges spermiumfelhelyezéssel (inszeminációval) próbálkoznak. Amikor az inszemináció nem segít, vagy a spermiumszám túlságosan alacsony, akkor kerülhet sor a petesejt és hímivarsejt mesterséges úton történő találkozásának elősegítésére.