Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium Pécsi Tudományegyetem

A Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium (HRNL) az emberi fogantatás szakaszainak kutatásával foglalkozik, beleértve a női és a férfiszervezet legkülönfélébb örökölt és szerzett zavarait, az asszisztált reprodukciós folyamatot, illetve az így megszületett gyermekek hosszú távon jelentkező egészségügyi problémainak vizsgálatát. A laboratórium módszertani repertoárjában a klinikai kérdésfelvetésen túl a legmodernebb molekuláris genetikai, genomikai, immunológiai, tömegspektrometriás és áramlási citometriai vizsgálatokon kívül megtalálhatók az ember szaporodásának egészség-gazdaságtani és társadalmi kérdései is. A HRNL nemcsak a Pécsi Tudományegyetemen belül alakít ki koordinált innovatív kutatási hálózatot, de széles hazai és nemzetközi kollaborációkkal is kívánja szolgálni az innovációt. A HRNL klinikai vizsgálatra érdemes új innovatív eredményeit a HECRIN Konzorcium viszi ki az európai kutatási infrastruktúrák színterére.

A sikeresebb meddőségi kezeléshez az aszisztált reprodukciós eljárások hatékonyságának növeléséhez a demográfiai stabilitás javításához egyaránt elengedhetetlen e területen végzett széleskörű innovatív , élvonalbeli infrastrukturális háttérrel támogatott integrált klinikai kutatások és technológiai fejlesztések.

Összefogja a reprodukciós téma minden vetületét, az elméleti és klinikai kutatásokat, az e téren születő szabadalmakat és a műszerpark fejlesztését célzó beruházásokat is.

6 fő kutatási irányban, 26 kutatási tématerületen tevékenykedik.

1. női és férfi meddősségi kutatásokkal
2. molekuláris és genetikai alapkutatások
3. reprodukciós immunológiai kutatások
4. klinikai endokrinológiai kutatások
5. in vitro fertilizációs eljárások transzgenerációs hatásainak kutatása
6. a reprodukció zavaraival kapcsolatos egészségteher és egészséggazdasági kutatásokat foglalja magában

A laboratóriumi kutatásból várható előnyök

• A kutatásnak köszönhetően kiválasztható lenne az a stimulációs ciklus és az az embrió, amelyikből a legnagyobb valószínűséggel születik egészséges utód.
• A tervezett vizsgálatok a petesejteken kívül a granulosa- és endometriális sejteket is célozzák, vizsgálják a definitív műtéti terápia elektronmikroszkóppal észlelhető esetleges előnyeit, és további sejtminőségre utaló morfológiai elváltozásokat is kutatnak.
• A férfi fertilitási zavarok hatékonyabb terápiája segítségével jelentősen növekedhet a sikeres természetes és asszisztált reprodukciós terhességek száma.
• A csökkent vagy elégtelen férfi-fogamzóképesség molekuláris feltérképezése és összehasonlító jellegű vizsgálata hozzájárul a fertilitási funkciók helyreállításához, ami jelentős anyagi, kockázati és stresszcsökkentést eredményez.
• A kutatási munka során a legmodernebb, „state of the art” analitikai technikák segítségével meghatározhatók a patogenezist jelző biomarkerek, és kifejleszthetők ezek validált vizsgálati módszerei.
• Hiánypótló információkat kaphatunk arról, hogyan befolyásolja az asszisztált reprodukció az anyai elhízás anyagcsere-státuszát.
• Átfogó képet kapunk a mai magyar fiatal (20–40 éves) női populációban a szisztémás és szervspecifikus autoantitestek és az autoimmun kórképek gyakoriságáról, valamint a természetes autoantitestek populációszintű védőhatásáról. Ezzel olyan terápiás célpontok írhatók le, amelyek autoimmun betegségekben is alkalmazhatók, mind a meddőség és habituális abortusz esetén.
• Az anyai perifériás fehérvérsejt egysejt-transzkriptómia alkalmazása az IVF-kezelés kimenetvizsgálatában új megközelítést jelent, különösen a várható eredmények beillesztése széles körű adatokon alapuló, prediktív klinikai adatmodellekbe.
• Várhatóan olyan molekulák is azonosíthatók lesznek, amelyek mennyiségi vagy minőségi változásokkal biomarkerként szolgálhatnak, és amelyek alapján újabb mikrofluidika-alapú diagnosztikus eljárások fejleszthetők ki. A tervezett kutatások azzal az eredménnyel kecsegtetnek, hogy valódi, prosperáló együttműködést teremtenek az elméleti és gyakorlati tudományágak hazai és nemzetközi képviselői, az tudományos és a vállalati szféra képviselői között.
• A jelentős orvosbiológiai kutatások mellett előtérbe kerülnek a reprodukció epidemiológiai, társadalmi és egészség-gazdaságtani aspektusai. E szemlélet és megközelítés erősíti a téma transzlációs jellegét, mivel a laboratóriumi, klinikai kutatások mellett megjelennek a napi orvosi gyakorlat adatait koncentráló egészségbiztosítási adatbázisra épülő real world / big data adatvagyon-alapú kutatások is.