Mesterséges megtermékenyítés

  Amióta Louise Joy Brown 1972. július 25-én megszületett, világszerte körülbelül 3 millió másik csecsemő jött világra in vitro fertilizáció után.
Azóta is tartanak az etikai és a tudományos viták a mesterséges megtermékenyítéssel kapcsolatban, legutóbb az került szóba, hogy az így „teremtett” gyermekek epigenetikai jellegzetességei eltérnek a természetes úton fogantakétól.

Ártalmas-e az a sok “természetellenes” procedúra, amin egy-egy petesejt és spermium keresztülmegy, mielőtt egy Petri-csészében egyesülnek?

Ha a leendő szülőknek ráadásul valamilyen genetikai rendellenessége is ismert, akkor a megtermékenyülés után a blasztocisztából preimplantációs genetikai diagnózis (PGD) céljából el is távolítanak egy-két sejtet.
A Molecular and Cellular Proteomics című lapban megjelent cikk szerint azok az egerek, amelyek blasztociszta korukban PGD-n mentek keresztül, feledékenyebbek és nagyobb testsúlyúak kontroll-társaiknál, és idegrostjaikat kevesebb mielin fedi, hajlamosabbak neurodegeneratív megbetegedésekre.

Azonban nehéz megmondani, hogy egy in vitro fertilizáció (IVF) révén született ember adott megbetegedése az in vitro fertilizáció következtében jött-e létre, netán azok miatt a mutációk miatt, amelyek a szülőknek lehettek – amik azt okozhatták, hogy természetes úton nem lehetett gyerekük, netán mindkettőtől független az adott megbetegedés.

Melissa Mann kutatócsoportja a szuperovuláció révén kialakuló epigenetikai változásokat próbálja feltérképezni (az IVF előtt a leendő anyák hormonkezelésben részesülnek, aminek eredményeképp egyszerre több petesejtjük érik meg és válik megtermékenyülésre alkalmassá).

A Human Molecular Genetics című lapban megjelent cikkük szerint a szuperovuláció következtében megváltozik a petesejtek genomjának epigenetikus metilációs mintázata, ami a későbbiekben, a megtermékenyülés után az apai eredetű gének metilációjára is kihat.

Hogy elkülönítse az IVF és a terméketlenségi problémák magzatra gyakorolt káros hatását, Liv Romundstad és csapata olyan anyákat kezdett vizsgálni, akiknek IVF révén és természetes úton is született gyermekük.
Az IVF-babáknak a teljes populációval összehasonlítva alacsonyabb a születési súlyuk és enyhén fokozottabb a perinatális mortalitásuk, azonban természetes úton született testvéreikkel összehasonlítva ez a különbség megszűnik.
A Lancetben publikált vizsgálat eredménye tehát az, hogy az IVF nem fokozza a rendellenességek gyakoriságát, és ami talán a legfontosabb IVF nélkül nem születtek volna meg.