Férfiak fogamzásgátló tablettája

Egerekben végzett kísérletek vezettek arra az eredményre, hogy a Katnal1 nevű gén kulcsszerepet játszik a spermiumképződés végső szakaszaiban.
A PLoS Genetics-ben megjelent közlemény szerzői szerint egy olyan gyógyszer, amely gátolja a Katnal1-et, reverzibilis fogamzásgátlóként működhetne a férfiakban.
Dr. Allan Pacey, a Sheffieldi Egyetem andrológus szakértője azt mondta, hogy „nyilvánvalóan igény van” egy ilyen gyógyszerre, hiszen jelenleg a férfiak fogamzásgátlása csak kondommal vagy vazektómiával valósítható meg.

Az Edinburgh-i Egyetem kutatói eredetileg a férfiak terméketlenségének okát vizsgálták.

Véletlenszerűen megváltoztatták egerek genetikai kódját, hogy lássák, mely változások vezetnek terméketlenséghez. Így jutottak el a Katnal1 génhez.
Ez a gén egy olyan fehérjét kódol, amely fontos szerepet játszik azokban a sejtekben, amelyek elősegítik a spermiumok kifejlődését.
E fehérje hiányában a spermiumok nem érik el végső formájukat és kiürülnek a szervezetből.
A kutatók azt remélik, hogy a Katnal1 emberben is blokkolható lesz, s így leáll a hímivarsejt termelés anélkül, hogy tartós károsodás jönne létre.
Dr. Lee Smith, a kutatók egyike azt mondta, hogy „ha megtaláljuk a módját emberben is e gén inaktiválásának, akkor elvileg lehetséges lesz egy nem hormonális fogamzásgátló kifejlesztése. Nagyon fontos, hogy egy ilyen szer hatása reverzibilis lenne, mivel a Katnal1 csak a fejlődés késői stádiumaiban levő spermiumokra hat, és nem gátolja a spermium fejlődésének korai szakaszait, illetve a spermiumtermelő képességet”. A kérdés az, hogy mi legyen e feltételezett fogamzásgátló célpontja. A Katnal1 által kódolt fehérje viszonylag nehéz célpont lenne, mivel a sejtek belsejében található. Dr. Lee azonban úgy gondolja, hogy találhatnak olyan alkotóelemet, amellyel ez a fehérje együttműködik, s amely könnyebb célpont lehet.

Dr. Pacey azt mondta, hogy a nem hormonális férfi fogamzásgátló már sok éve a kutatás „Szent Grál”-ja.
Hozzátette, hogy „A férfiak nem hormonális fogamzásgátlója kifejlesztésének kulcsa az, hogy a molekuláris célpontnak nagyon specifikusnak kell lennie vagy magára a spermiumra, vagy olyan, a herében lévő sejtekre, amelyek részt vesznek a hímivarsejt termelődésében. Ha nem eléggé specifikus a célpont, akkor a gyógyszernek sok nemkívánatos mellékhatása lehet a szervezet más szöveteire, sejtjeire, és akár veszélyes is lehet.

Az Edinburgh-ban leírt gén izgalmas lehetőségnek látszik, s emellett fényt deríthet arra is, hogy egyes férfiakban miért csökkent a termékenység.
 

(forrás: MedicalOnline)