Minden meg van írva génjeinkben? Genetika és epigenetika

 

 

  A génkifejeződés szabályozása az epigenetika tárgykörébe tartozik. Az epigenetika új elmélet, amely a sejtet tekinti a fejlődés alapvető egységének. Mint az mára teljes körűen elfogadottá vált.

A következőkben epigenetikai szabályozásról lesz szó. Összességében az epigenetika elmélet szervező elvként szolgál, és az epigenetikai szabályozás témakörébe tartoznak az indukcióval, sőt determinációval kapcsolatosan elmondottak is. Ez szűkebb értelemben a génkifejeződés (génexpresszió) szabályozásával foglalkozik, a DNS, RNS, kromatin szinteket vizsgálva.

Elevenítsük fel tehát az epigenetikával kapcsolatos alapvető tudnivalókat:
Új elmélet, amely a sejtet tekinti alapvető egységnek, és az abban lejátszódó génkifejeződéssel kapcsolatos folyamatokat a fejlődés hajtóerejének.
A génkifejeződés változásait tanulmányozza a differenciált sejteket tartalmazó élőlényekben, valamint adott génkifejeződési mintázatok továbböröklődését a mitótikus osztódások folyamán.

Foglalkozik továbbá olyan, sejtmagi öröklődéssel is, amely nem a DNS-szekvencia megváltozásán alapul.
Az epigenetikai szabályozás azoknak a genetikai faktoroknak az összessége, amelyek a sejtre hatva szelektíven szabályozzák a génkifejeződést, és a fejlődés folyamán az egyre összetettebb fenotípusokhoz vezetnek.
A táplálkozás, a mozgás vagy a stressz, vagyis számos környezeti hatás befolyásolja az örökölt információk érvényesülését. Mindezt a tudomány epigenetikának nevezi, amely úgy viszonyul a genetikához, mint a szoftver a hardverhez.

Minden meg van-e írva génjeinkben? Ha igen, miért nem? - e talányos kérdéssel kezdte a genetikáról és az epigenetikáról, vagyis a környezeti tényezők génmódosító hatásairól szóló előadást Falus András akadémikus.
Beszámolójából kiderült, hogy az egyedfejlődés mellett különösen a táplálkozási vagy stresszhatások, illetve a dohányzás befolyásolhatja az örökölt információkat.
Nem mindegy tehát, hogy mit eszünk, mennyit mozgunk, vagy, hogy milyen stresszállapotban élünk.
A genetika olyan, mint a hardver, az epigenetika pedig a szoftver. Nem minden környezeti hatás epigenetikai, hiszen ha örökítő anyagunkban nincs nyoma, nem sorolható ide - mutatott rá a Semmelweis Egyetem professzora, aki azonban felhívta a figyelmet számos olyan tényezőre, amelyeknél egyértelműen kimutatható az utódokra gyakorolt génmódosító hatás: ilyen lehet a lombikbébi eljárás vagy a várandós anyák dohányzása, amelynek három generációra van hatása, hiszen még a magzat fejlődő ivarsejtjeiben is van kimutatható a nyoma.