Utazás a petefészektől a méhbe

Az emberi élet két sejt: a női és a férfi ivarsejt egyesülése által jön létre.

Az ivarsejtek eltérően a testi sejtektől egyszeres kromoszómaszámú (haploid) sejtek, amelyek az ivarmirigyekben termelődnek.

A női ivarsejt a petefészekben képződik, kialakulása az oogenezis: szaporodási, növekedési, és érési periódusokból áll, melynek eredményeképpen létrejön az érett petesejt. A petesejtek testünk legnagyobb sejtjei, méretük kb. 160 mikrométer, épp a látható tartomány határán vannak. Önálló mozgásra nem képesek, gömbölyded, vagy ovális sejtek. Egy védőburok veszi őket körül, az ún. zona pellucida, amely többek között védi a sejtet a többszörös megtermékenyüléstől.

A hímivarsejtek, a spermiumok a herében termelődnek, hasonló fejlődésen esnek át, mint a petesejtek. A spermiumok a legkisebb sejtjeink (hosszuk kb. 60 mikrométer) közé tartoznak, kicsiny, mozgékony sejtek. Feji részük tartalmazza a genetikai információt, nyaki részük biztosítja a mozgásához szükséges energiát, és a farki rész segítségével mozognak.

Az ovuláció során a petefészekből kiszabaduló petesejt szinte azonnal bekerül a petevezetékbe, és ott átesve az érési osztódáson alkalmassá válik a spermiummal való egyesülésre. A koituszt követően az ondó bekerül a vaginába, a spermiumoknak át kell jutniuk a méhen át a petevezetékbe, hogy annak felső harmadában megtörténhessen a petesejttel való egyesülés. Az egyesülés létrejöttére kb. 24 óra áll rendelkezésre, (ha ez nem történik meg a petesejt elhal és szétesik.)

Normál esetben a petesejtet egyszerre több sperma is eléri, azonban csak egy hatol be a petesejtbe, és egyesül vele. (Itt fontos szerepe van az előbbiekben említett zona pellucidának, mert egy sperma bejutását követően olyan kémiai változások jönnek létre a burokban, amelynek hatására az megkeményedik és fogva tartja a többi spermiumot).

A megtermékenyülés eredményeképpen létrejön a zigóta. A zigótában kb. 18 órával a megtermékenyülést követően láthatóvá válik az apai és anyai előmag, amely az apai és anyai örökítő anyagot tartalmazza. A létrejött új sejt genomja egyedi. 30-36 órával a megtermékenyülést követően megindul az osztódás. Mitotikus sejtosztódást követően 2, 4, 8, 10, 12 sejtes embrió jön létre a megtermékenyítést követő 3. napra. A 4. napra a sejtek összeolvadnak egy kompakt masszává és az 5. napra kialakul a hólyagcsíra (blasztociszta). Ebben a fejlődési stádiumban az embrió sejtjei már differenciálódnak: kialakul az a sejtcsoport, amiből a magzat, és elkülönül az a sejtcsoport, amiből a méhlepény fog fejlődni. Ezen idő alatt halad az embrió a petevezeték csillóinak mozgása segítségével a méh felé, és biztosítja a petevezeték az embrió fejlődéséhez szükséges környezetet. Az embrió kb. a 6. napon megérkezik a méhbe, eddigre már sok sejtből áll, méretében is megnövekszik, a zona pellucidát áthasítja és kinyomakodik rajta. Ezt követően megindul a beágyazódás a méh nyálkahártyába.

Testen kívüli megtermékenyítés esetén a petefészket hormonálisan stimuláljuk, ultrahang vezérlés mellett aspiráljuk a petesejteket, és laboratóriumi körülmények között végezzük el a megtermékenyítést. A létrejött embriókat megfelelő minőségű tápoldatban tenyésztjük, amely maximálisan biztosítja azt a közeget, amire az embrióknak a fejlődéshez szükségük van. Az embriókat legkésőbb az 5. napon katéter segítségével visszajuttatjuk a méh üregébe.