Belépés
Hírek, Újdonságok
Hírlevél
Sikertörténeteink
2 évnyi hosszas próbálkozás (és végtelen mennyiségű negatív terhességi teszt elvégzése) után
szántuk rá magunkat a férjemmel, hogy ellátogassunk egy andrológiai vizsgálatra. Nem különösebben izgultunk az eredményre várva,mert elképzelhetetlennek tartottuk, hogy bármi problémát találhatnak, így aztán szinte sokként ért minket amikor a doktor úr közölte, hogy rosszak lettek az eredmények és szinte semmi esélyünk arra, hogy spontán teherbe eshessek. Megdöbbentünk, a hír hallatán mivel a férjem soha az életében nem dohányzott, nem ivott, nem drogozott, talán ezért is fogadtuk el nehezen ezt az eredményt. A doktor úr már akkor belopta magát a szívünkbe amikor ki kísért bennünket és mosolyogva azt mondta nekünk, - megígérem, csinálok maguknak egy kisbabát…
A mi sikertörténetünk 2009 decemberében kezdődött és most már itt visítanak a fülembe, sztereóban... :-)
A helyzet felismerése:
Családra vágytunk.
Mivel a „túl sokat gondolkodó” típusú nők körébe tartozom, nem bíztam a véletlenre semmit, felvásároltam az ország ovulációs teszt készletének legalább 20%-át, majd a harmadik sikertelen ciklus után futottam a (régi) nőgyógyászomhoz.
Hamar kiderült: én rendben vagyok.
Még ki sem értem a rendelőből a parkolóba, izzítottam Apát, hogy azonnal kérjen időpontot az urológiára, egy „gyorstesztre”...
A mi történetünk 2007-ben kezdődött...
2008 februárjában, több mint egy év sikertelen próbálkozás után diagnosztizálták nálam a PCO-t, a férjemmel együtt akkor tudtuk meg, hogy meddő vagyok, és a gyermekvállalás esélye természetes úton nagyon kicsi.
Sziasztok, Marcell vagyok :), íme fogantatásom és születésem rövid története: 2008. januárjában kerültem a -180 fokos fagyasztóba és nagyon reménykedtem, hogy nem kell sokáig abban a hidegben várakoznom…
2009-ben egy gyönyörű áprilisi napon végre eljött az én időm és egy nagyon kedves szőke hölgy kivett a fagyasztóból és egy csövön keresztül egy csodálatosan meleg, bársonyosan puha helyre kerültem.